Hirtelen felindulásból kávés keksztésztát gyúrtam be, úgy érzésre. (Aki már használt kekszkinyomót, most vigyorodik el.) Ránéztem a keksznyomóra, a csehszlovák nyelvű használati útmutatóra, aztán átengedtem a Gépet Lesinek, aki mégis csak egy Férfi. Megfejtette :)
 |
| http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRuvVeg5NaDQ16PoxqU-k7zALBIMKM_G7IWTB0CQ02EpOQCLmjM |
Gyorsan betöltöttem, megcéloztam a tepsit a pisztollyal és... szenvedtem egy órát. A keksz ragaszkodott a géphez. Gondoltam így jártam, alig tíz darab sikerült szépre, a többi elég kis furi lett, kekszkudarc.
Eltelt egy hét, kiművelődtem a témában. Rájöttem, hogy nem véletlenül hagyhatta a főbérlő itt a pisztolyt... A tökéletes kinyomós keksz receptje megegyezik a hatásos fogyókúra és a pöpec fogfájáscsillapító receptjével... mindenki ismeri és mindenki mást ismer!
Alapvetően egy lágy, vajas tészta kell, amit (sima/)margarinozott tepsire kell kinyomni (egy/)két kattanásig, majd negyvenöt fokban megdönteni a gépet és elemelni.
Jade receptjét használtam, sima, kávés és citromos ízesítéssel. A citromos igazán jól sikerült, pont az az egy-két evőkanálnyi folyadék kellett még a jó állaghoz! (jól megnézve, szerintem kihagytam a tejet az eredeti receptből véletlenül... :) ) 180 fokon 6-7 percig sütöttem az utolsó adagot, az elsőnek még 1-2 perccel több is kellhet, de hűlés közben is szikkad még. Túlsütve száraz és törik, akkor kell legkésőbb kikapni a sütőből, amikor elkezd a szélük pirulni.
A gépem alsó "pereme" olyan magas, hogy egy kattanás után még nem éri el a sütőlapot a tészta, így a másoknál szokásos 80-90 db helyett, csak 45-50 darab lett.